Back to For the protection of indigenous European national communities and European cultural diversity

Az őshonos európai nemzeti közösségek és Európa kulturális sokszínűségének védelmében

Az őshonos európai nemzeti közösségek és Európa kulturális sokszínűségének védelmében
2010. november 19., péntek

■Tekintettel arra, hogy a népek önrendelkezési joga egyetemes emberi jog, amely minden népet megillet, és az autonómiák európai gyakorlata épp a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek számára teremti meg az önrendelkezés államon belüli intézményeit,
■Figyelembe véve, hogy a soros Magyar EU Elnökség programja szerint Európa kulturális örökségének gazdagsága hozzájárul a régiók gazdasági vonzerejéhez és a fenntartható fejlődéshez,
■Tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagállamai, mindannyian tagjai az Európa Tanácsnak, amely 1811/2007 számú határozata éppen az Európai Unióban végbemenő regionalizációs folyamat alapelveire tesz ajánlásokat, az 1201/1993, és az 1334/2003 számú ajánlások pedig az autonómiát, mint a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogainak garanciáját jelöli meg,
■Tekintettel arra, hogy az ETPKGY az 1811/2007 számú ajánlásában kimondja, hogy: „Az Európa Tanács legtöbb tagállamában olyan közösségek léteznek, amelyek erős kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, de népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnő kollektív önazonossággal rendelkeznek attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg őket, ám nem alkották meg önálló államukat, ennek ellenére látható megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek, amelyek politikai akaratot jeleznek az önkormányzatiság elérésére, és ezeket a helyzeteket mindig demokratikus eszközökkel kell megoldani, például választások, referendum, alkotmányos és intézményi reform, illetve új területi entitások létesítése útján, a végső döntéseket pedig kizárólag az állampolgárok bevonásával lehet meghozni, hiszen végső soron az állampolgároké a döntés joga.”
■Tekintettel az Európai Parlamentnek az uniós állampolgárságra vonatkozó, 1991. november 21-én elfogadott határozatára, amely 3. szakaszában kimondja, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévő etnikai és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére.
■Figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács által 2003. október 26-án kinyilvánított igényt, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia,
A Székely Nemzeti Tanács fontosnak tartja, hogy a Magyar EU Elnökség idején kiemelten és azt követően is:

■kapjanak kiemelt figyelmet az EU tagállamainak az őshonos nemzeti, etnikai és nyelvi közösségek védelmére, valamint Európa kulturális sokszínűségének fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásai,
■a globalizáció káros kihatásait az Unió ellensúlyozza Európa kulturális sokszínűségének hangsúlyos védelmével a regionális demokrácia és a szubszidiaritás jegyében,
■történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozása felé, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják,
■az Unió támogassa, hogy Székelyföld, mint történelmi európai régió, kapjon képviseletet a Régiók Bizottságában,
■az Unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki megvédésüknek európai szintű szabályait,
■A Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvények során Székelyföld is kapjon teret és lehetőséget a bemutatásra és népszerűsítésre.
Székely Nemzeti Tanács

Budapest 2010. november 19.

Következő >

1 comment

to comment